The Steve - Dogma (2011) albumelemzés

November közepe környékén szórta elénk The Steve az első infómorzsákat második, Dogma munkanéven futó projektjének december elejei megjelenésével kapcsolatban. Én a honi hiphop elkötelezett rajongójaként buktam rá a dologra. December első napján már azt is tudtuk, hogy péntek lesz a nagy nap. Kapufára lőttük a ziccert, nem másodikán, hanem csak kilencedikén jelent meg a lemez. Ez így első blikkre bagatellnek tűnhet, de aki már várt lemezre (főleg ha olyan volumenűre, mint amilyet Stevetől vártunk) tudja milyen az amikor csusszan egy hetet a dolog. Lényeg a lényeg, birtokában van blogunk az albumnak, ráugrunk mint óvodás az adventi kalendárium 24. napjára, negyedikén...

Előzetes várakozásomat a 1st (2007) album teljes tudásanyagában építettem fel lelki szemeim előtt. Az elkészített 15 szám és hozzá passzoló image tökéletesen töltött be egy tátongó űrt a magyar piacon. Kórboncnok Pisti alkotói látásmódja egyértelműen a szürke, pesszimista, depresszív hangulatokra épít (Hull a merevség, Nagyapámra, Antiszociális). Fel-felbukkannak "mulatósabb", könnyedebb alkotások, mint az Akkezdet Phiaival közösen elkövetett bulielőttiivás klasszik, a P.I.Á.É. Pályája későbbi szakaszában már totálisan az előbbi irányvonal mellett tette le voksát, olyan underground klasszikusok láttak napvilágot, mint a Nem ismersz vagy a Nagyapámra 2. része. Istvánt önmaga matériájában Bobakrome bajtárs mellett láthatta klip formájában a nagyérdemű a Vér a kötélhez című számhoz készült videóban.
Steve Antal jóvoltából ingyen pénzért tölthető (a fentebb már linkelt honlapon) a teljes új album, alant pedig a jól megszokott módon érkezik a Nem Ma Kezdtem Blog elemző módszere = hallgatás utáni első impressziók a bejegyzés szerzőjének tollából billentyűzetéből.

The Steve - Dogma (2011)

1. Eredeti maradtam
Megvallom az őszintét, ilyen kemény albumnyitást rég nem hallottam. A kezdő acapellától rögtön elkaptam Steve már befutott flowját. Kevés ember szájából maradt 2011-re hiteles ez a színtiszta düh, ami igényesen megfogalmazva lett beleöntve ebbe a számba. A karcolgatásért DJ Kool Kasko a felelős, első részfeladata hibátlan, csillagos ötös. "Olyan nagyot mondasz, hogy alig fér ki a szádon" 8.5/10

2. Ez egy jó nap
Biztos nektek is vannak olyan napjaitok, amikor nem érdekel semmi és csak úgy zsigerből minden tetszik. Steve egy ilyet mutat be a saját szemüvegén keresztül, laza ellenpontozása az előző számnak. Nekem kissé töltelékszagú, de a fajsúlyosabb dolgok miatt szeretjük az előadót. 6.5/10

3. Fájdalom
Elmúló dolgok, emberek elvesztése és a megtörés helyetti emelt fővel való továbbhaladás himnusza ez a szám. Steve tanítása körülbelül arról szól, hogy fájdalmatokból származó felgyülemlett bánatot oltsátok kreatívan létrehozott maradandó dolgokba. 6.5/10

4. Pár évre eltűntem
A címek önmagukért beszélnek, egy kisiskolás is megérti, hogy Steve pár éves "eltűnéséről" fog szólni és láss csodás, arról is szól. A Bukott Angyal (1st) óta eltelt 4 év nem telt lustálkodással, az alkotó megmaradt progresszív költőnek hiába emigrált, múltja a szívében él. "Megöltem az ABC-t, a valóság lángol..." 7/10

5. Ikrek 
Előtérbe kerül az ütemekért felelős Hiányzó Láncszem és Ku-Ku-Kool Kasko, számomra ez egy lájtolós ötödik szám. A beatbe beépített kopogás, olyan mintha gyors egymásutánban futna be három üzenet a Facebook chaten, mindig komáltam az élethangjainak felhasználását. 7/10

6. Mindent verek
A megszokottól kissé eltérő rímtechnikával jelentkezik a Székelyek Fattya, rögtön Bankos Pesti bálja ugrott be csak ott az ütem is húz, míg itt rapszódikusabb a téma. 6.5/10 

7. Magamról beszélek
Nincs értelme más szemében kutatni a szálkát vagy hátulról szúrogatni a tőröket. Steve körültekintően mutatja be az alapvető embertípusokat, van ilyen is és olyan is. Lényeg, hogy mi milyenek vagyunk és ezt most nem egy ótvar száraz kínai szerencsesütiből húztam ki. 6/10

8. Dogma
Az album közepére okosan választott lemezcímadó dal kapta a nyolcas track mágikus szerepköré. Amikor már kezdett ellaposodni az album (nem létezik olyan 15-20 számot tartalmazó egész estés lemez, ami a közepe felé ne indulna meg bátortalan léptekkel a laposodás kárhozatának ösvényén), az alkotó jó érzékkel rántja ki a dolgok a kátyúból. 8/10  

9. Ez nem egy szerep
Ismét egy könnyen értelmezhető címbe futottunk, arról szól ami és nem többről. Az elején azt hittem szerelmes téma lesz, később pedig a Sorshoz íródott ódának tekintettem ezt a számot, majd kiderül hogy a zene örök. Épp ez benne a szép, én azt gondolom róla, hogy pingvin, te az, hogy balettcipő, pedig nem! Ez egy markoló! 7.5/10

10. Csak egy B-Boy
Olyan szép gitárszólóval indul, amire tényleg nem számítottam. Utána aztán már ezen flesselek végig, a szöveg most csak annyiban jelentős, hogy kiegészítse a szimbiózist. A hang és rap orgiája pedig ott alakul vad threesomemá, amikor Kasko hozzáér a lemezekhez. 7.5/10

11. Alulről jövök
Steve egyik kedvelt témája bukkan fel éppen beleférve a kezdő tizenegybe. Honnan jöttünk, hova tartunk, mi van most. Barátok, akik segítettek nekünk és szar arcok, akik keresztbe tettek, ezektől lettünk azok, akik. 7/10

12. Progresszív költő
Vad wikipédiázás helyett, itt vagyok, segítőkezet nyújtok. Progresszív: haladó, élenjáró. Miközben ezt bepötyögtem, kiderült hogy ez az album legsúlyosabb alkotása, idézetet belőle pedig hely hiányában nem fogok írni, mert jöhetne a komplett lirika. 9/10

13. Kapcsolat
A hiphop remélhetőleg sohasem feledésbe merülő eleme, a beatbox kerül elő. Az ötlet mindenképpen díjazandó. 6.5/10

14. Utálom
Steve az albumon harmadszor (Eredeti maradtam és Progresszív költő) ereszti szabadon dühét, az Antiszociálisok Anoním Szervezetének farsangi bálján (ahol senki sem öltözik be, mert utálnak mindenkit) ez a szám fog menni végtelenítve. 8/10

15. Nem változok
Ismét a hiteles image nyomatékosításának margójára íródott alkotással találkozunk. Pisti ilyen marad, akinek most bejönnek a dolgai, garantálhatóan évek múlva is befognak jönni. 7/10

16. Bajnok
A záró dalban Steve átadja magának a brit érdemrend lovagi keresztjét, a Kossuth- és Nobel-díjat. Amivel részben egyet is értek, maradandó jó dolgot hozott létre. Vártuk és megkaptuk. 7/10

Mint minden albumról erről is egészen biztosan fent fognak maradni klasszikusok, amik az idők végeztéig pöröghetnek közszájon és megmaradnak az utókornak MP3 és youtube linkek formájában, míg másikak a feledés homályába vésznek el. Az pedig természetes, hogy utóbbiból lesz több. Röviden pedig egy szubjektív pro és kontra:
Pro
A dühöngő és rideg antiszociális szerep a 2010-es években is jól áll, jól fog állni The Stevenek. A banda (Hiányzó Láncszem + Kool Kasko), amint maga köré szervezett pedig mesteri hozzáértését tükrözi. Hiteles, nem erőltetett dolgokat prezentál.
Kontra
Tudom, hogy elsődleges koncepció volt a szólóalbum kitalálásakor, hogy egyetlen MC fogja felrappelni a számokat, nyilván ennek volt köszönhető a hosszabb (4 év) elkészítési időszak. Én mégis hiányolom a vendég előadókat, remek orgánumok vannak a magyar underground hiphop palettán, bátran nyúltam volna a korábbi barát MC-k (AKPH, Bobakrome és Kriminal Beats mikrofon mesterek) invitálásnak irányába.