Először is az intróról. Sokan kérdezgetik, hogy miért olyan fura a térkép, és mi az a fénylő izé.A készítője azt meséli, hogy úgy képzelte el, hogy Westeros nem egy gömb külsején lenne (mint ahogy az a Föld esetében is megszokott), hanem a beljső, konkáv oldalán, az a fényes izé meg egy szem-szerű szerkezet, amivel át lehet látni az egészet. Ez az ötlet nem új, a náci Németországban komolyan hittek benne.
 |
| A nyitó képsor asztrolába |
Szerintem ez a rész a hatalomról szól. Joffreynak nyilván van, meg is részegül tőle, csak bánni nem tud vele: Sansát nem tudja lenyűgözni (mint egy kisgyerek, aki büszkén rámutat valamire: "Látod? A kutyám megölt egy embert"), sőt, Sansa van befolyással rá: a csaj mondja, hogy ne ölje meg a részeges Ser Dontos-t, nem érdemli meg a gyors halált.
Ha pedig meggyőzés, Tyrion meggyőzi Cersei-t, hogy hallgasson rá, és akkor talán Joff (na meg persze az ikertesója) viszont láthatja Jamie-t. Hogy Tyrion csak azért mondja ezt, hogy irányítása alá vonja Cerseit? Lehet, de szerintem Tyrion, ha már ez a feladata, rendbe akarja szedni ezt a kócerájt, amit a bukása előtt álló züllött Római Birodalomra emlékeztet. A Lannisterek pedig igen csak szarban vannak, fogy a hatalmukat támogató ütőkártyáik: már három csatát elvesztettek az ifjú farkas, Robb Stark ellen, és három Stark fogolyból már csak egy van náluk.
 |
| Az ifjú farkas, és a The Grey egy vendégszereplője |
Daeny-nek nincs sok hatalma, hiába kiáltja sokszor röhejesen túljátszva, hogy ő a khaleesi és az lesz, amit ő mond, punktum, igazából senki nem tudja, miért is követi őt bárki. A sárkányai miatt? Nem mintha azok élelmet és vizet tudnának nyújtani a sivatag közepén szenvedőknek.
Emo Jon (egyik kedvenc szereplőm, de inkább a könyv alapján) is küszköd a felelősségével: az öreg medve irányításra akarja nevelni, de meg kell küzdeni vele, ugyanis Jon makacs és arrogáns. Így hát azt mondja neki, hogy ha irányítani akar, akkor meg kell tanulnia követni is másokat.
A lányaival élő Craster kapcsán pedig muszáj megemlítenem egy poént: Bill Hicks mesélte, hogy egyik show után odament hozzá egy white trash férfi azzal, hogy szeretné bemutatni a húgát és feleségét, de csak egyetlen nő állt mellette. Wat.
 |
| Stannis, Melisandre, Davos |
Sárkánykővel két új erős szereplő csatlakozik a hatalmi harcba: Robert idősebb életben maradt testvére és így a trónra jogosult Stannis Baratheon, és az ő vörös boszorkánya, Melisandre. Stannis és szedett-vedett népe nem tűnik erősnek, de el kell mondanom, hogy tartogatni fog még meglepetéseket. Melisandre pedig egy új vallást hozott magával, és a történelemből tudhatjuk, hogy egy ilyen mindig összekovácsolja az embereket. Emellett pedig mintha igazi varázsereje lenne: rajta nem fog a méreg (még egyszer hangsúlyozom, hogy ugyan ez egy fantasy világ, a mágiát itt is csak babonaként tartják számon: a Mások, a sárkányok, Melisandre varázslatai mind új jelenségek az itt, de legalábbis a nyugati földrészen élők számára. Egy kis segítség: a nő keletről jön, ahol a mágia egy kissé ismertebb, lásd Daeny boszorkáját az előző évadból).
Ami engem illet, sem Stannis, sem Melisandre nem fogtak meg. A könyvben sem, de itt sem: Stannis-nak legalább olyan fenyegetőnek kéne lennie, mint Tywin Lannisternek, ehelyett viszont csak mogorván néz és olyan alaptalan fenyegetéseket puffogtat, mint Daeny: "engedelmeskednetek KELL, különben mérges leszek" (a még meg nem nevezett Davos az első pillanatban karakteresebben jelenik meg), Melisandrenek pedig a vonzás és fenyegetés kevert hangulatába burkolt titokzatos boszorkánynak kéne lennie, de itt csak egy lelkesedés nélkül beszélő nő.
A tudás hatalom, állítja Kisujj Baelish, mire Cersei bábuként mozgatja az őreit, és azt az elmés riposztot adja, hogy a hatalom a hatalom. Hm... Erre pedig a pökhendi takony, Joff ad egy kevésbé elmés, de Cersei pofonjánál fájóbb riposztot: Joffnak tényleg nincs tudása ("a Starkok majd csak úgy behódolnak, mert gyengék"), hatalma viszont annál több: akár a saját anyját is kivégeztethetné. Akkor mi is a hatalom, és kinek van, Cersei?
Egy személyes vélemény: azt nem szeretem a fantasy történetekben, hogy megjelenik valami természetfeletti esemény, amiről páran tudják, mit jelentenek (annak elmagyarázása nélkül, hogy honnan tudnák), és ez be is következik. Itt a vörös üstökös az ilyen (miért vörös? Kényelmes szimbolizmusért?), amiről ugyan sokan tudni vélik, mit jelent (Robb győzelme, a Lannisterek győzelme, stb.), de a nézők sejthetik, hogy a Branra vigyázó vadasszonynak van igaza. Amire igazából nincs okuk, mert Osha csak egy tudatlan, olvasni nem tudó, babonákon nevelkedett vadember. De aztán az állítása, miszerint az üstökös csak egyet jelenthet, mégpedig sárkányokat, igazolódik, ugyanis Daeny-hez meg a bébisárkányaihoz ugrik a kamera. Szóval mindez azért nem tetszik, mert csak olcsó írói eszköz (pl. előrevetítés), ami mögött nincs logika. Erre lehet mondani, hogy de hát például sárkányok sem léteznek a valóságban, tüzet meg még valótlanabb fújni. Igen ám, de a sárkányok esetében ez egy bevett konvenció, és lehet tudni, hogy a sárkányoknak vele született tulajdonságuk, hogy tüzet hányjanak a pofájukból, míg a vörös üstökösöknek nem veleszületett tulajdonságuk, hogy a sárkányok eljövetelét jósolják be. Mert hát teljesen önkényes a kapcsolat: honnan tudhatná az üstökös, hogy mikor születnek meg újra a sárkányok, és honnan tudhatná, hogy ezt mindenki ugyanúgy fogja értelmezni?
A végére kissé elkalandoztam, bocsi. A lényeg, hogy kurvára várjuk a második részt!
