Ha valakiről azt mondom, hogy német (egészen pontosan berlini), techno/minimal zenét játszik és 1998 óta ontja magából az igényes single-ket és EP-ket, munkásságát a szakértők széleskörben elismerik. Olyan pontosan építi fel az üzemjeiben fellelhető hangokat, hogy órát lehetne igazítani hozzá. Legyinthettek flegmán, hogy megint csak túlzok a magam végtelenségig ragozott jelzőivel. Ha azonban belekóstoltok Ben Klock munkáiba, rájöttök mire alapozom kijelentéseimet. Három frissebb trackjével fogom igazolni önmagam:
Röviden egy kis kronológiai áttekintés, hogy mindenki képbe kerüljön:
2009. december 9. Stíluspakk 1.
A Kriminal Music és a Hanyag Elegancia Shop gondozásában megjelent az első Stíluspakk válogatáslemez. Az albumon olyan napjainkra klasszikussá vált hiphop nóták kaptak helyet, mint Bankos és Norba közös alkotása a Pofont kapsz az élettől vagy az Akkezdet Phiai Zenebuddhizmusa. Az említetteken kívül a teljesség igénye nélkül részt vett a munkálatokban Zsolaa, Bobakrome, Killakikitt vagy a Barbárfivérek, egyszóval a szakma krémje.
2010. december 11. Stíluspakk 2.
Az előzőhöz hasonlóan december előtt, amolyan előrehozott karácsonyi ajándékként jelent meg a második hanyag válogatáslemez. A legnagyobbat talán a Barbárfivérek Mozgalma robbantotta, illetve a DSP a kirakatba pakolta ki amit tud. Eckü, Ketioz és a Hírwevők egyetlen trackbe gálázták össze keletet és nyugatot.
Ilyen előzmények tudatában vártuk idén december közepén is a harmadik Stíluspakkot, írtó magasra lett téve a mérce. Kezünkbe fogva a cumót két dolog az ami rögtön szembetűnik. Az első az igényes grafikával ékesített albumborító. Hatalmas h5 jár érte Suppré-Neopaintnek!
Stíluspakk III. (2011)
A másik dolog pedig, hogy dupla CD-t birtoklunk, adagonként 12-12 különálló kövér számmal válogatott előadóktól. Bevallom nem minden alkotó teljes biográfiájával vagyok tisztában (koncepció lehett a Pakk létrehozói számára fiatal, eddig ismeretlenebb MC anyagainak szélesebb körben való megismertetése), így most eltérek a megszokott összes szám elemzésének bevett szokásától. Jöjjenek az általam vélt főbb tételek.
CD1 7. Barbárfivérek & Killakikitt - G.E.C.O.
Két fajsúlyos duó, ha nem ismered őket nyugodtan hidd el, hogy fogalmad nincsen a magyar underground hiphopról. Sorrendben Tirpuska, Tibbah, AZA és Deego jelentkezik egy-egy ízléses versszakkal, alattuk pedig finomra szabott laza ütem csilingel. 8.5/10
CD1 9. Norba - Mozogj
Norba a bolt ügyeinek intézése mellett kellő energiát szentel az MC-zésnek is. Nem is oly régen kaptuk kézbe az Agykontroll nagylemezt, sorra jöttek ki a jobbnál jobb videóklipek. Pár napja a dicsérendő munkamorállal (a legendák szerint egyetlen hét alatt készült el a szám és az alágyártott videóklip) elkészített Kartonváros jelent meg, most pedig ezzel a lazulós Mozogjjal vészelhetjük át a nehéz időket. 7.5/10
CD2 1. Fixi4 - Jazzelünk a betonon
Méghogy a hiphop korlátokkal szegélyezett műfaj... Trombita és gitár témára épített jazz alapú alkotás Budapest egyik leghaladószelleműbb előadóitól. Ponza rappelési flowja régóta nagy kedvencem, igazi feel good alkotás ez a betonon. 8.5/10
CD2 6. Rizkay - Kiben bízol?
Kishazám, Győr neveltje Rizkay hosszabb szünet után jelentkezik saját számmal. Beatboxot vártam, de annál sokkal komplexebb anyaggal szembesültem. A szöveg és a zene egyaránt teljesen az old school kisalföldi arc műve. 7.5/10
CD2 8. Vészk'járat - Őszi szél
Ha már hazajöttünk, akkor maradjunk is egy kicsit otthon. Marcal telep fattya, Phat és Trébánya hercegprímása, Siska közös projektje a Vészk'járat legfrissebb száma ez a friss őszi fuvallat. Imádnivaló benne a (AZA régebbi munkáira emlékeztető) magyar minta. 8/10
A fent kiemelt számok mellett természetesen még több remekül sikerült szám kapott helyet a harmadik Stíluspakkon. Funktasztikus, a DSP, a Furakor illetve Zsolaa és a többiek is hozzák az egyedi, jól ismert flowjukat.
Fedde le Grand hollandus house DJ, nagyon ritkán nyúl mellé, mikor remix anyagot keres magának. Most sem hibázott, az ünnepelt pop banda, a Coldplay legfrissebb slágerét szedte elő. A Paradiseból készített house remix alá az operatőrök igényes hangulat videót készítettek. A munka nívója egyenes utat eredményezett blogunk napi kurvajó rovatába!
November közepe környékén szórta elénk The Steve az első infómorzsákat második, Dogma munkanéven futó projektjének december elejei megjelenésével kapcsolatban. Én a honi hiphop elkötelezett rajongójaként buktam rá a dologra. December első napján már azt is tudtuk, hogy péntek lesz a nagy nap. Kapufára lőttük a ziccert, nem másodikán, hanem csak kilencedikén jelent meg a lemez. Ez így első blikkre bagatellnek tűnhet, de aki már várt lemezre (főleg ha olyan volumenűre, mint amilyet Stevetől vártunk) tudja milyen az amikor csusszan egy hetet a dolog. Lényeg a lényeg, birtokában van blogunk az albumnak, ráugrunk mint óvodás az adventi kalendárium 24. napjára, negyedikén...
Előzetes várakozásomat a 1st (2007) album teljes tudásanyagában építettem fel lelki szemeim előtt. Az elkészített 15 szám és hozzá passzoló image tökéletesen töltött be egy tátongó űrt a magyar piacon. Kórboncnok Pisti alkotói látásmódja egyértelműen a szürke, pesszimista, depresszív hangulatokra épít (Hull a merevség, Nagyapámra, Antiszociális). Fel-felbukkannak "mulatósabb", könnyedebb alkotások, mint az Akkezdet Phiaival közösen elkövetett bulielőttiivás klasszik, a P.I.Á.É. Pályája későbbi szakaszában már totálisan az előbbi irányvonal mellett tette le voksát, olyan underground klasszikusok láttak napvilágot, mint a Nem ismersz vagy a Nagyapámra 2. része. Istvánt önmaga matériájában Bobakrome bajtárs mellett láthatta klip formájában a nagyérdemű a Vér a kötélhez című számhoz készült videóban.
Steve Antal jóvoltából ingyen pénzért tölthető (a fentebb már linkelt honlapon) a teljes új album, alant pedig a jól megszokott módon érkezik a Nem Ma Kezdtem Blog elemző módszere = hallgatás utáni első impressziók a bejegyzés szerzőjének tollából billentyűzetéből.
The Steve - Dogma (2011)
1. Eredeti maradtam
Megvallom az őszintét, ilyen kemény albumnyitást rég nem hallottam. A kezdő acapellától rögtön elkaptam Steve már befutott flowját. Kevés ember szájából maradt 2011-re hiteles ez a színtiszta düh, ami igényesen megfogalmazva lett beleöntve ebbe a számba. A karcolgatásért DJ Kool Kasko a felelős, első részfeladata hibátlan, csillagos ötös. "Olyan nagyot mondasz, hogy alig fér ki a szádon"8.5/10
2. Ez egy jó nap
Biztos nektek is vannak olyan napjaitok, amikor nem érdekel semmi és csak úgy zsigerből minden tetszik. Steve egy ilyet mutat be a saját szemüvegén keresztül, laza ellenpontozása az előző számnak. Nekem kissé töltelékszagú, de a fajsúlyosabb dolgok miatt szeretjük az előadót. 6.5/10
3. Fájdalom
Elmúló dolgok, emberek elvesztése és a megtörés helyetti emelt fővel való továbbhaladás himnusza ez a szám. Steve tanítása körülbelül arról szól, hogy fájdalmatokból származó felgyülemlett bánatot oltsátok kreatívan létrehozott maradandó dolgokba. 6.5/10
4. Pár évre eltűntem
A címek önmagukért beszélnek, egy kisiskolás is megérti, hogy Steve pár éves "eltűnéséről" fog szólni és láss csodás, arról is szól. A Bukott Angyal (1st) óta eltelt 4 év nem telt lustálkodással, az alkotó megmaradt progresszív költőnek hiába emigrált, múltja a szívében él. "Megöltem az ABC-t, a valóság lángol..."7/10
5. Ikrek
Előtérbe kerül az ütemekért felelős Hiányzó Láncszem és Ku-Ku-Kool Kasko, számomra ez egy lájtolós ötödik szám. A beatbe beépített kopogás, olyan mintha gyors egymásutánban futna be három üzenet a Facebook chaten, mindig komáltam az élethangjainak felhasználását. 7/10
6. Mindent verek
A megszokottól kissé eltérő rímtechnikával jelentkezik a Székelyek Fattya, rögtön Bankos Pesti bálja ugrott be csak ott az ütem is húz, míg itt rapszódikusabb a téma. 6.5/10
7. Magamról beszélek
Nincs értelme más szemében kutatni a szálkát vagy hátulról szúrogatni a tőröket. Steve körültekintően mutatja be az alapvető embertípusokat, van ilyen is és olyan is. Lényeg, hogy mi milyenek vagyunk és ezt most nem egy ótvar száraz kínai szerencsesütiből húztam ki. 6/10
8. Dogma
Az album közepére okosan választott lemezcímadó dal kapta a nyolcas track mágikus szerepköré. Amikor már kezdett ellaposodni az album (nem létezik olyan 15-20 számot tartalmazó egész estés lemez, ami a közepe felé ne indulna meg bátortalan léptekkel a laposodás kárhozatának ösvényén), az alkotó jó érzékkel rántja ki a dolgok a kátyúból. 8/10
9. Ez nem egy szerep
Ismét egy könnyen értelmezhető címbe futottunk, arról szól ami és nem többről. Az elején azt hittem szerelmes téma lesz, később pedig a Sorshoz íródott ódának tekintettem ezt a számot, majd kiderül hogy a zene örök. Épp ez benne a szép, én azt gondolom róla, hogy pingvin, te az, hogy balettcipő, pedig nem! Ez egy markoló! 7.5/10
10. Csak egy B-Boy
Olyan szép gitárszólóval indul, amire tényleg nem számítottam. Utána aztán már ezen flesselek végig, a szöveg most csak annyiban jelentős, hogy kiegészítse a szimbiózist. A hang és rap orgiája pedig ott alakul vad threesomemá, amikor Kasko hozzáér a lemezekhez. 7.5/10
11. Alulről jövök
Steve egyik kedvelt témája bukkan fel éppen beleférve a kezdő tizenegybe. Honnan jöttünk, hova tartunk, mi van most. Barátok, akik segítettek nekünk és szar arcok, akik keresztbe tettek, ezektől lettünk azok, akik. 7/10
12. Progresszív költő
Vad wikipédiázás helyett, itt vagyok, segítőkezet nyújtok. Progresszív: haladó, élenjáró. Miközben ezt bepötyögtem, kiderült hogy ez az album legsúlyosabb alkotása, idézetet belőle pedig hely hiányában nem fogok írni, mert jöhetne a komplett lirika. 9/10
13. Kapcsolat
A hiphop remélhetőleg sohasem feledésbe merülő eleme, a beatbox kerül elő. Az ötlet mindenképpen díjazandó. 6.5/10
14. Utálom
Steve az albumon harmadszor (Eredeti maradtam és Progresszív költő) ereszti szabadon dühét, az Antiszociálisok Anoním Szervezetének farsangi bálján (ahol senki sem öltözik be, mert utálnak mindenkit) ez a szám fog menni végtelenítve. 8/10
15. Nem változok
Ismét a hiteles image nyomatékosításának margójára íródott alkotással találkozunk. Pisti ilyen marad, akinek most bejönnek a dolgai, garantálhatóan évek múlva is befognak jönni. 7/10
16. Bajnok
A záró dalban Steve átadja magának a brit érdemrend lovagi keresztjét, a Kossuth- és Nobel-díjat. Amivel részben egyet is értek, maradandó jó dolgot hozott létre. Vártuk és megkaptuk. 7/10
Mint minden albumról erről is egészen biztosan fent fognak maradni klasszikusok, amik az idők végeztéig pöröghetnek közszájon és megmaradnak az utókornak MP3 és youtube linkek formájában, míg másikak a feledés homályába vésznek el. Az pedig természetes, hogy utóbbiból lesz több. Röviden pedig egy szubjektív pro és kontra: Pro
A dühöngő és rideg antiszociális szerep a 2010-es években is jól áll, jól fog állni The Stevenek. A banda (Hiányzó Láncszem + Kool Kasko), amint maga köré szervezett pedig mesteri hozzáértését tükrözi. Hiteles, nem erőltetett dolgokat prezentál. Kontra
Tudom, hogy elsődleges koncepció volt a szólóalbum kitalálásakor, hogy egyetlen MC fogja felrappelni a számokat, nyilván ennek volt köszönhető a hosszabb (4 év) elkészítési időszak. Én mégis hiányolom a vendég előadókat, remek orgánumok vannak a magyar underground hiphop palettán, bátran nyúltam volna a korábbi barát MC-k (AKPH, Bobakrome és Kriminal Beats mikrofon mesterek) invitálásnak irányába.
