Szabadjára engedett fantázia és teljesmértékben kötetlen kezek, első blikkre hallásra megkötések nélküli kattogások, melyeket csupán a trackek 1/2-ében felcsendülő női és férfi vokálok orgánuma tart egyben. Ez jellemzi Robot Koch harmadik, 2011-es The Other Side-ra keresztelt albumát. 13 darab jól megkomponált alkotást most idő/energia/hely (utóbbi természetesen lufi, nagy a Blogger.com játszótere) hiányának ürügyén csupán kimagozva a legfinomabb terméseket bemutatva fogom bemutatni.
Mint fentebb láthatjátok, az albumborító igen ízlésesen lett megkomponálva. Jól jellemzi a berlini művész alkotói hitvallását. Csillagrendszer mögé bújtatott férfi alak, körülbelül ennyire fontos az elkövető személyes, sokkal hangsúlyosabb a korongon vagy éppen MP3 fájlokba tömörített hanganyag.
A lemez korai szakaszában (2. track) rögtön beleszaladunk egy elfeledettnek hitt műfajba, érzelmes ballada csodálatos John LaMonica vokállal. Nitesky!
Az album közepén (nem mintha addig csüggedne a hangulat: The Other Side, Island, Lights) félelmetes drakulaisággal kapjuk meg az Üvegcseppeket és képtelen vagyok elvonatkoztatni ezen képi világtól.
Magával ragadó erejével húz (ebből a műfajból a Hard To Find a klasszikus!) a instrumentális, monotonságot mégsem tartalmazó Midnight On The Moon. A végén meglepetést hordoznak a hullámok, a Come On vezényszavak mégsem tartalmaznak banalitást.
Az album vége is hangzatosan pattog a lejátszóban. A Feel és a Bugs szépségét bennem kissé ellenpontozza a Love, így kielégülhetnek a Kárörvendők is, van gyengébbre sikerült tétele a lemeznek.
nagyon erős 8 vagy gyenge 9/10
 |
| Robot Koch - The Other Side (2011) |
A lemez korai szakaszában (2. track) rögtön beleszaladunk egy elfeledettnek hitt műfajba, érzelmes ballada csodálatos John LaMonica vokállal. Nitesky!
Az album közepén (nem mintha addig csüggedne a hangulat: The Other Side, Island, Lights) félelmetes drakulaisággal kapjuk meg az Üvegcseppeket és képtelen vagyok elvonatkoztatni ezen képi világtól.
Magával ragadó erejével húz (ebből a műfajból a Hard To Find a klasszikus!) a instrumentális, monotonságot mégsem tartalmazó Midnight On The Moon. A végén meglepetést hordoznak a hullámok, a Come On vezényszavak mégsem tartalmaznak banalitást.
Az album vége is hangzatosan pattog a lejátszóban. A Feel és a Bugs szépségét bennem kissé ellenpontozza a Love, így kielégülhetnek a Kárörvendők is, van gyengébbre sikerült tétele a lemeznek.
nagyon erős 8 vagy gyenge 9/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése