Amón Tóbin - ISAM (2011)

Most gondban vagyok, mert  Amón Adonai Santos de Araújo Tóbin az egyik kedvenc DJ, a legfrissebb albumáról mégis nehezen írok. Ha valaki nem ismerném, akkor sem nagyon tudnám bemutatni, mert annyira egyedi hangzása van, inkább azt írom le, hogy csinált már zenét az egyik legbetegebb képi világú magyar filmhez, egy menő lopakodós fps játékhoz, az eggyel ezelőtti albumát meg mindenféle, az utcán felvett zajból tette össze.
Szóval ez az ember egy zseni, de mint ahogyan a zsenik általában, ő is hajlamos művészetét egy olyan pontig vinni, ahol már inkább csak elismerik, mint értékelik. Kicsit ezt éreztem az ISAM hallgatásakor: ehhez kell a tudás, nem pedig egy három hangból, meg konzervdoboz hangú basszusok diszkóslágerré gyártásához. Mégis, már ötször futottam neki, de egyszer sem tudtam végighallgatni. Pedig az első szám nagyon jó, bulizós, kemény ütemekre lágy dallamok, csodálatos.
Ő maga azt mondta, hogy ezek a számok amolyan "sound sculputure-ök", vagyis hangból készített szobrok. Nem tudom, ezt hogyan értette, mert a szobrok ritkán mozognak, az viszont biztos, hogy közelebb áll a művészethez, mint a szórakoztatáshoz. Illetve besorolni is nehéz, én is csak legfeljebb azt mondanám, hogy kísérleti electro.

 Verdikt: ha valaki most ismerkedik meg Tobin lelkivilágával, akkor kezdje az elejéről a diszkográfiát, és ha a Foley Room is bejött, akkor ez is könnyen csúszik, máskülönben nehéz falat lesz, de mindenképpen különleges ízvilágú.
A teljes albumot itt meg lehet hallgatni, a DJ/mester saját kommentjeivel:
http://soundcloud.com/amon-tobin/sets/isam/