Klaxons - nincs nélkülük fesztivál

A címben szereplő kijelentés abszolút nem túlzás. Ahol legalább 3 napra összegyűlik több 10 ezer ember, ott ők tutibiztos, hogy megjelennek és előadják tipikusan a helyek szelleméhez és hangulatához illő slágereiket. Aki ismer az tudja, hogy nem igazán rajongok az indie tag alá sorolt katyvaszok iránt (ennél jobban már csak a hippiket rühellem), viszont a Klaxons-t talán tehetségességük miatt mindig szívesen meghallgatom. A két vokalista Jamie Reynolds és James Righton a kezdetektől a banda tagja, mellettük még egy gitár virtuóz (Simon Taylor-Davies) és a dobos (Steffan Halperin) alkotja a kvartettet. Az együttes irányvonalát (mint szinte mindig) a két énekes orgánuma adja meg, remek hangszínnel rendelkeznek.

2007 januárjában robbantottak igazán nagyot, a Myths of the Near Future című albummal, ami az angol toplistán (UK album chart) a 2. helyig kúszott.

Három klasszikusnak nevezhető számot tartalmaz a korong. Az "Atlantis to Interzone"-ből príma versus készült a Crystal Castles-szel. Legújabb kedvencem a Golden Skans, nagyon szép klip csörgedezik alatta.


"It's Not Over Yet" című számnak pedig a elektronikus zene egyik alapítóatyja, Paul Oakenfold készítette a zenei alapját.

Tavaly, 2010-ben jött ki a Klaxons legújabb albuma Surfing the Void címmel. Elmondható róla, hogy még közelsem forrta ki magát annyira, mint az előző. A srácok a fesztiválok során még mindig a fent említett három slágerükkel szórakoztatják a közönséget. Ezt láthattam élőben is: