2012. február 6., hétfő

Pesti Mash - Pesti Mash Tape (2012) albumelemzés

A BrokenFinguz és Blood-Orange alkotópáros neve által fémjelzett Pesti Mash pontosan olyan zenét készít, mint a lógójukban munkairányként megjelölt turmixgép: a végletekig színes, kevert egyveleget. Ütemjeikben jól körülhatárolhatóan fellelhetőek a californiai iskola által bő 10 éve megjelölt experimental hiphop és a trip hop összetéveszthetetlenül karakterisztukus elemei. A Pesti Mash bemutatkozásként február elsejére időzítette első saját albumának megjelenését. Gyors ránézésre ízléses albumot kap kezébe, aki dobja az anyagért a jól megszokott kettőfelet. A felvett 17 számból 7 (közte az intro és az outro) alkotás teljesen instrumentális, a többire pedig vendég MC-ket hívtak Finguzék. Ez utóbbi tekintetben nem sokban különbözik más válogatásanyagoktól, viszont a saját kezűleg gyártott alapok átütő erőt adnak a lemeznek.
Pesti Mash - Pesti Mash Tape (2012)
Az album tételszámának az előzetesen, már december közepén bemutatott Vészk'járat - Hová című számát vártuk. A Galazek Viktória és Asztalos Norbert által kreált videóanyagot frissiben, a megjelenéskor már bemutatta blogunk.
Nem nyúlhatsz mellé, ha a Barbárfivéreket azaz Tibbah-t és Deego-t kéred fel vendégszereplésre. Az öregiskolás győri arcok a Pesti Mash ütemére is hozzák a tőlük jól megszokott nívót. Előadásmóduk flegmatikussága a Vágod..? című szerzeményben a megszokottnál is ütősebb. Szövegviláguk éppen annyira vulgáris és naturalisztikusan kifejező, amennyire egy underground alkotástól megköveteljük.


DJ Majestik egyes városi legendák szerint olyan régóta dolgozik a szakmában, hogy maga Isten is az ő scratch aláfestésére vezényelte le a Genezist. A Micsoda egy környék című skittel turbósított számban találkozik a nu és az oldschool körülbelül másfél percre.

Norba az Agykontroll megjelenése óta különböző vendégszereplésre való felkéréseknek tesz eleget, illetve elvitathatatlan szerepet játszott a harmadik Stíluspakk megjelenésében is. A Bűnös utcák című számban a stílus továbbra is eredetien hanyag, a mondanivaló most hátrébb (pl. a Kartonvároshoz vagy a Bakancslistához képest) szorult az ütem bátorságát kidomborítva.


A lemez egészét vizsgálva súlyos, mégis könnyeden fogyasztható anyagot kaptunk. Tényleg olyan, mint amikor mindenfélét összeturmixolunk, az eredmény mégis valami fogyaszthatóvá válik. Elsősorban nem is a szövegekkel előadott dalok húztak magukkal, hanem az instrumentális alkotások hagytak bennem maradandó nyomokat. Mint például ez, ez vagy ez. A két pesti beatmaker jól elkapta a stílus fonalát és hozta végig közel egy órán keresztül, mindezt úgy tartva, hogy a meghívott MC-k flowja közben bejátssza az egész színpalettát. Bonyolult, lezser a cucc, mégsem ápolatlan vagy gondatlan. Valami ilyesmi az igazi Stones Throw életérzés, amiről eddig azt hittem, hogy megvalósíthatatlan a 21. századi Kárpát-medencében, de örömömre csalatkoznom kellett.
erős 7/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése