Fertőzés (Contagion) [2011]

A film kezdete tartalmaz minden irodalom órán tanult eposzi kelléket. Gondos pontossággal fedi fel a rendező, Steven Soderbergh a legfontosabb szereplőket és helyszíneket. Így a film megnézése után három nappal is azon gondolkodok, hogy vajon ki a főszereplő. A felszarvazott Matt Damon, aki a film korai szakaszában elveszti barátnőjét és nevelt gyermekét? A két karakter halálának bemutatása egészen naturalistára sikerült, ez az ábrázolás mód később a hollywoodi fogyaszthatóság jegyében aztán teljesen eltűnik. Talán Jude Law a főszereplő, aki a karakterének élesítését a sminkesek egy rossz első fog beépítésével kívánták elérni. Kibontakozásával tudatosult bennem, hogy mindenképpen írnom kell a filmről. Jude egy modern felfogású, szenzációhajhász bloggert alakít, aki mint később kiderül a nézettségért még hazudni is képes (nem, a Nem ma kezdtem sosem csinál ilyet!). Kissé Judás szerepében tündököl, aki a nagy pénzek/nézettség reményében eladja magát egyfajta hirdetőfelületnek. A vele folytatott párbeszédben hangzik el a film számomra legjobban tetsző mondata, még ha magához a storyhoz semmi köze sincs: "a blogolás nem újságírás, olyan mint a graffiti csak van benne vessző". Visszakanyarodva a főszereplő kilétének felfedéséhez tovább vizslatjuk a szereplőket és nem jutunk előre. Például Gwyneth Paltrow igen hamar meghal, elsőként viszi el a veszedelmes kór. Laurence Fishburne mindvégig abszolút jó arc, a fertőzés ügyi osztály vagy a jó ég tudja, hogy minek az egyik fejese, irányításával próbálja kutatni az amerikai állam a betegség kiváltó okát, lefolyását és majd később a védőoltások beadásának megszervezésével is ők foglalkoznak.

Jöjjön a story burkolt, spoilerek nélküli bemutatása. Hongkongban furcsa halálesetek történnek, később a világ többi pontján is. Ott, ahova utaznak a hongkongi személyekkel kapcsolatban állók. A halálesetek száma négyzetesen növekszik. 2, 4, 16, 256 és így tovább. Később kiderül, hogy van aki immunis rá (például Matt Damon), azt sosem tudjuk meg miért, jól jött volna valami genetikai okoskodás. A védőoltást egy San Francisco-i tudós csóka egészen hamar kifejleszti, később szomorú voltam karakterének háttérbe szorítása miatt. A védőoltások legyártása és mindenkinek beadása viszont időt vesz igénybe. Cca. 25 napon keresztül részletesebben követi nyomon a film a betegség okozta halálozások alakulását, illetve a bolygónkon kialakuló káoszt. Hollywood-i rendezésű filmekből már pontos teóriákat tudunk, hogy nyilván megindul a fosztogatás, az agresszió. Később 150. nap környékén pedig bejelenti az amcsi kormány, hogy indulhat az "oltogatás". Más kérdés, hogy aki eddig nem volt immunis ugyis meghalt már. Pontos adatra csak célozgatnak, dobálóznak 500 millió hallottal, de nyíltan nem mondják ki. Pedig engem csak ez érdekelne...
A sztori fő csapásvonalában semmi eget rengetőt ne várjatok, pedig lenne rá alkalom. Például amikor beadja magának az első tudós a kifejlesztett vakcinát és utána megcsókolja fertőzött apját, igazán wtf lett volna ha rögtön meg is hal. A film előzetesében vadul mutogatott hangár, ahol összegyűjtik a betegeket még csak jelenetet sem kap. A film vége aztán menetrendszerű happy end, már amennyire örülni lehet a föld lakosságának minden 12-14. emberének halála után.

A film azért igazán érdekes, mert akár a szomszédunk is lehetne meg is történhet. Nem az a fajta katasztrófa film, melyben egy cunami elönt egy éppen kitörő vulkán Manhattan tőszomszédságában. Tombolt már a H1N1, a SARS és most a MEV-1 okoz áldatlan állapotokat.



Abszolút pozitív élményekkel és véleménnyel távoztam a moziból. A filmzene (bár igazán csak az elején figyeltem rá) jól összeállított, a story és levezetése ha nem is egyedülálló, de pont annyi amennyi kell. 8/10