2011. május 17., kedd

Trónok Harca (Game of Thrones) - s01e02

Engem az első rész annak ellenére sem vágott a földhöz, hogy rettenetesen szeretem a könyvsorozatot, és már nagyon vártam rá. Először talán azért, mert az adaptációknál általában az van, hogy olvasáskor nagyon élénken képzeljük el a világot, aztán a képernyőn szembesülünk azzal, hogy nem úgy néznek ki a karakterek, nem úgy viselkednek, mint ahogy gondoltuk, meg egy csomó részlet hiányzik. Az mondjuk tény, hogy a sorozat készítői nagyon részletes világot készítettek el nekünk (aminek csak egyik bizonyítéka, hogy kitalálták a Dothraki nyelvet, amivel Martin úr maga nem nagyon foglalkozott), árad a profizmus (meg a büdzsé) belőle. A második ok, hogy a regény maga is lassacskán indul be, mert egyelőre a világ, a családok, meg a szereplők bemutatásával foglalkozik.
Ha az első résszel voltak is kételyeim, ezzel mind egy szálig eltűntek.


Élesebb szeműek észrevehették, hogy a főcímben az egyik helyszín megváltozott: már nem Pentos-ban vagyunk, hanem a dothrakiak földjén. Ser Mormont, ez a brit forma lovag ad egy kis előadást a ló urak kultúrájából Daenynek, meg persze nekünk. Oda kell figyelni a fickóra, mert nagyon szimpatikus, de közben sűrűn jelentget hazafelé. És itt most ki kell javítanom benke_x azon állítását, miszerint jó és rossz karakterek vannak, hiszen ez a kettő is nehézzé teszi a besorolást. Daeny egyrészt szimpatikus, mégis fenyegetést jelent mindenkire Westeros-on, így magára a szintén szimpa Nedre is. Így Mormont is: most kinek az oldalán áll? A dothrakiékén? Daenyén? Robertén? Jóindulatú, vagy csak a visszatérésére keresi az alkalmat?
A Lannistereket is jobban megismerhetjük: Geoffrey mekkora egy csótány, Tyrion viszont milyen éles eszű. Én sokáig nem tudtam őt hová tenni, mert azért mégis csak Lannister, de hamar kiderül, hogy ő nem csak köztük, hanem úgy egyébként is az egyik legkorrektebb és legszellemesebb figura. Egyébként a könyvtől kissé eltérően mutatják be, ott ugyanis nem kurvázik (ennyit, a két prostijának ugyanis neve is van, és hosszabb "kapcsolatuk").
Már csak azt magyarázhatná el valaki, hogy Jaime miért utálja annyira Nedet meg Jont. Csak azért, mert egy Starkok? Nem rémlik, hogy a múltban lett volna valami összetűzésük.


Jon az egyik kedvenc karakterem, de nem a sorozatból, itt meglehetősen málészájú. Mindenesetre nem szabad ennyivel elintézni, később meg fog keményedni, és nagyon fontos szerepe lesz. Érdekességnek elárulom, hogy Martin eredetileg az összes gyereket sokkal fiatalabbra írta, Jon épp, hogy serdülő tinédzser, később azonban Martin belátta, hogy idősebbeknek kellett volna lenniük, ezt most a sorozatban kárpótolhatta.
A cselekmény lassan kezd beindulni. Ahogy említettem, Keleten Vyseris tovább vándorol azzal a dothraki sereggel, amiről azt hiszi, már az övé, miközben Daeny kezd rájönni, hogy ő nem egyszerűen csak egy eszköz: ő a sárkány vére, és mint ilyen, nem hagyja magát többé megerőszakolni Drogoval: a helyi szokások eltanulásával kezd uralkodónői mentalitást is felvenni. Ehhez először a szexen vezet az út (kis kitérőként itt van ez a cikk a Drogót alakító színésszel. Nagyon szenzációhajhász a címe, ezért is ez a második találat gugliban a Trónok Harca címszavakra, de egyébként nem erről van szó, hanem arról, hogy mennyire jófej a színész srác)
Nyugaton, Deresben Ned a királlyal és udvartartásával elindulnak a fővárosba, míg Jon nagybátyjával és Tyrionnal a Fal felé mennek, hogy előbbi felöltse a feketét és az azzal járó kötelezettségeket, Tyrion pedig hogy lepisáljon a világ széléről. Addig is bondingolnak, meg illúziókat rombolnak. Ebből is látszik, hogy mennyire realista ez a világ: itt nincsenek nemes, az esküjükhöz végletesen hűséges lovagok. A Falat nem bátor férfiak védik a birodalmat fenyegető erőktől, hanem olyan számkivetettek, akiknek nem volt más választásuk, fenyegetés pedig a vadakon kívül nincsen más. Persze a karakterek nem látták az első rész kezdő jelenetét, így nem is hiszik, hogy a mesebeli lényektől igenis kéne félni.
A Deresben otthon maradtak sem a seggükön ülnek kötögetve: Robb elkezdhet a család, és a ház irányítójaként gyakorolni. Catelyn pedig, amíg Branre vigyáz, megtapasztalhatja, hogy egy kómában fekvő gyerek is jelenthet akkora veszélyt, ami miatt egy bérgyilkost küldenek rá. Tisztában voltam, hogy mi következik, de amikor a képernyőn láttam, hogyan harapja át a fickó torkát egy farkas, az odabaszott. Amúgy azt hiszem a sorozatban még nem hangsúlyos annyira, milyen erős, szinte spirituális kapcsolat van a farkasok és a gyerekek között, ebből a jelenetből azonban már kezdhet derengeni.


A rész másik nagyon feszült eseményéről szintén a farkasok tehetnek. A részletekbe nem mennék bele, már így is sokat riszáztam. A lényeg, hogy a rész végére Ned, Sansa meg Arya összeroppan kicsit (én is), és kiderül, hogy a Lannisterek, pontosabban Cersei és Geoffrey mennyire aljasak tudnak lenni.
Összességében ez egy nagyon izgalmas rész, súlyos pillanatokkal. Ha valakit ez a rész sem nyert meg, akkor valami baj lehet vele, mindenki más viszont tapadjon képernyőre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése