2011. november 10., csütörtök

albumelemzés: Extrawelt - In Aufruhr

Rájöttem, a leghálásabb feladat lemezkritikát/elemzést írni. Várom a dolgot, mint 9 éves a Karácsonyt (holott, már előzetesen felkutatta az ajándékait), mindig fognak érni új impulzusok és első kézből jelenlehetek a legendák születésénél illetve a főnix madarak lángra kapásánál. Az Extrawelt munkásságával tüzetesen foglalkoztunk már korábban és a jól bejáratott médiacsatornák hírverésének köszönhetően vártuk a nagylemez november 7-ei megjelenését. Ugyanitt már bele is kóstolhattunk a SoundCloudra felpakolt 1 perces demókba, ez kellőképpen felkeltette ízlelőbimbóim érdeklődését. Korábbi gyakorlatomtól eltérően most nem egy szusszra pörgettem végig az albumot és hánytam bejegyzésbe az impresszióimat. Első nekifutásra az album feléig jutottam, aztán mint a buli után megmaradt pizzát, bedobtam a mikróba a lemez második felét és hallgattam meg később.

Soopertracken, Titelhelden és Trummerfelden szocializálódott techno lelkem reméli újra beteljesedést nyerhet a 14 különálló tracket tartalmazó In Aufruhr névre keresztelt album meghallgatását követően.

1. The Next Little Thing
Teljesen Night Rider témával indul az album, még mielőtt dance/trance-be fordulna az intróként funkcionáló track megmarad a dolog a minimaltechno országának határátkelőjénél. 7/10

2. Division Dunkel
Korábbi Extrawelt klasszikusok hangzására emlékeztető ütemmel nyit, majd később fellazul és átcsap szisztematikusan felépített fülmasszázsba. Sejtelmes, ízig-vérig Extrawelt vidékeken barangolhatunk. 8/10



3. Blendwerk I
Erős felütés után átvezető szagú trackbe botlunk. Lehet kissé hamar (két szám után), de kérem akik azt hitték egy 14 trackes minimaltechno albumról, hogy nélkülözni fog minimum 1/3-ad arányú lazító átvezetést, ők naiva kategóriában induljon bármely valóságshowban. 6/10

4. Leave 43 (Neverlasting Edit)
Végre újra itt üdvözölhetjük az Extrawelt hangzást, szerencsére nem kellett sokat várnunk rá. A robbanás olyan benne, mintha Hirosimában atombomba helyett valaki belefingott volna a levegőbe. Perverz ha ízlik a szag? 8/10

5. Aufwind
Magánéleti örömökre gyanakszom Arne és Wayan életében, véleményem szerint ennek köszönhető a sok boldogság hormonnal felturbózott szám. Hála az égnek az elején hallatszó hajókürtöt hamar elfelejtették a művészek. A Dark Side Of My Room elkészítésének korszakában elképzelhetetlen lett volna egy ilyen hangvételű szám megszületése. Jajj a végén megint itt a hajókürt, _nemteccik. 5/10

6. Herz aus Blech
Meglepő a dobgép, aztán kellemes a kattogás majd ismét jön a boldog minta. Képtelen vagyok skippelni, mert az Extrawelt mindig képes a meglepetésekre, a váratlan áthajlításokra, itt most éppen a zongora sáv előbukkantásával. Meg is tetszik a dolog, mintha egy minimixet hallgatnék. 7.5/10

7. Pontiac
Ennek a számnak a klipjében kocsival mennék a német autópályán, de nem BMW-vel, hanem manuálváltós valamivel, mondjuk egy Pontiaccal! Fel-le váltogatnék, hogy a román kamionokat előzgetem, a BMW-k meg engem, de ezt nem mutatná a videó. 6.5/10

8. Swallow the Leader
A szám indításától kezdve nekem jobban tetszik az alul lévő, sajnos háttérbeszorított alsó szólam. Ez később örömre okot adó mondon egyre jobban előtérbe kerül. Az képviseli hitelesen a korábbi kiadványokon megfestett pesszimista Extrawelt világnézetet. 8/10


9. 808 Slate
Valaki betör a hangszer raktárba, keresi a legértékesebb darabot. Mivel nem ügyes a kutatás közben mindent lever, mindennek nekimegy. Később aztán már saját mozdulatsorait ismételgeti, érdekesség hogy így tud lelépni a zsaruk elől. Szerencsénkre közbe mindvégig be volt kapcsolva a diktafon. 7/10

10. Blendwerk II
Nem törvény, hogy a technoalkotásnak szövegmentesnek kell lennie. Mormolni lehet (lásd. Dusty Kid Mantrakomaját), elsőre azt hittem hogy a Faithless Maxija, de nem. 7/10

11. Phoebe
Alapjaiban ez a szám is vidámnak tekinthető, föleg a felvezető kongás ritmusok. Később aztán kissé komolyabbra vált a téma, jó színezékként jelenik meg feldarabolt szövegfoszlányok hadrendbe állítása. 7/10

12. Dumb Age
A Hülyeség Kora igyekszik a játékosságot megtalálni a műfaji kötelékekből nem kilépve. 2 perc környékén a dallam monotonná válik, körülbelül így lehet megunni egy ezerszer eldurrantott poént. A szám a végéig egyre csak erősödik, nem cáfolom meg azzal a relativitás elméletet, ha a lemez eddigi egyik legjobb művének titulálom 8.5/10


13. Die Welt Ist Nicht Genug
4/4-es ütemekre építő számok címeibe felesleges belekötni, hiszen elvétve szerepel bennük szöveg, még ritkábban konkrét mondanivaló, így a cím adásának csupán alkotói kreativitás szabhat határt. Az eddigi angol témamegjelölések után most furcsán hat a germán ajkú választás. Az Extraweltnek nem elég a világ, nem tudom még kit akarnak megnyerni, én/ti/mi már behódoltunk. 8/10

14. Schlusslicht

Lámpa leó, holnap korán kelés, reggeli torna. Tipikus olyan szám, amire ezerből ezerszer képes lennék elaludni és ez itt most azért nem gáz, mert pontosan ez volt vele a céljük. 7.5/10

Nagyon vártam már ezt az albumot ismerve a hamburgi alkotópáros zsenialitását. Más előadókhoz hasonló életpályát jár be Arne és Wayan is. Fiatalabb előadóként sötétett anyagokkal szórakoztatták a nagyérdeműt, most, a 2010-es évek hajnalán pedig felismerték hogy vidámabb impulzusok bevonásával sem vesztik el Drehfehler-en nyert hitelességüket.

2011. november 9., szerda

Napi kurvajó: Tokimonsta - Day Job

Egyszer kéne írni egy rendes posztot a koreai felmenőkkel rendelkező, Los Angeles-i Jennifer Lee, alias TOKiMONSTA munkásságáról, mert baromi érdekes, az előremutató hangzásvilága pedig amúgy is illeszkedik blogunk profiljába.
Ez a szám egy kis ízelítőt ad mindebből. A cím ironikus ('nappali meló'), mivel hogy Tokimonsta szigorúan csak éjszaka dolgozik.



És igen, lassan már tényleg érkezik Dusty Kid legújabb albumának bemutatója, egy-két napon belül mindenképpen.

2011. november 7., hétfő

Dubstep Hungary Compilation 2010-11 - 100% magyar!

Olyan információval fogom most gazdagítani a blog tudástárát, amivel eddig méltatlanul keveset foglalkoztunk. A magyar dubstep (igen, most ez az az irányvonal amelyet a végletekig kimélyítek) szcéna gyümölcsfája olyan érettségi szintet ért el, hogy a legnevesebb alkotók saját termésükből pálinkát főztek igényes albumot kreáltak. A hanganyag a témamegjelölő "Dubstep Hungary Compilation 2010-11" nevet kapta. Alatabb a teljes tracklista mellett megtaláljátok FIREDOG munkáját, melyben összegyúrta bő félórás remixé a gyűjteményt.

1. E.W.D - White 04:30
2. Relok - Like a Clown 03:22
3. Distopia - Age of Darkness 05:08
4. Vitrion & Mindgate - Artificial Eden 04:20
5. B:Timar - Duck Hunt 03:41
6. Sollabong - Digity 04:44
7. Vitrion - I need You 04:24
8. Mindgate & Rhutik - Invasion Dub 06:12
9. Psychotron - Crusher 02:22
10. Subduster - Planetextract 04:42
11. Zord - Freerun 04:35
12. My Gift To You - Angels Eat Us (Treend Remix ) 05:33
13. E.W.D. - Star wars 04:14

Nagy levegő, végighallgatni nemhogy ér, hanem kötelező!

Dubstep Hungary 2010-2011 release megamix by Firedog by Dubstep Hungary

Ne legyetek pénzirigyek és áldozzatok rá pár petákot, ITT beszerezhető!

2011. november 6., vasárnap

Dubstep, út a pokol felé

Gyakran felmerül témaként itt, a blog keretein belül is a műfajok és azok pontos határainak megtalálására tett kísérletezés. A továbbiakban visszamásznék a millenium környékére, zenetörténeti kukackodás hogy éppen 1999 vagy 2000 lesz a kezdődátum. Honnét ered a DUBSTEP gyökere és mekkora ágakat növesztett azóta?
Londoni garázsokban mindenféle poszt-Beatles bandákon felnövő, fésült hajukat addigra szétborzoló kísérletező kedvű fiatalok kellettek, ahhoz hogy ma egyáltalán beszélhessünk erről az elektronikus alapú zenei stílusról. Ezeknek a brit huligánoknak srácoknak elegük volt már a szánsájnhállelúja optimista hangvételű zenei világból, így megalkottak egy sokkal ridegebb, racionálisabb, a dühöt magából vulkánként kiprüszkölő irányvonalat. A UK Garage, Dub és Drum 'N Bass alapokat gyurmászgatták a megszokott eszközökön (PC, dobgép, szinti, keverőpult), majd megszületett a leghitelesebb atmoszféra a zene hullámainak prezentálásában. Ezt a rílséget képes volt tartani őszinte lélekkel a műfaj, napjainban azonban már baromság (A link alatti post átlépte az ezer egyedi megnyitás álomhatárát! Pukk, nyílt a pezsgő!) lenne underground taget tenni a dubstepről szóló bejegyzések lábjegyzeteibe.
Ezt a képet csak azért szúrtam ide, hogy mély szakmaiságot állítsak a bejegyzés mögé. Tulajdonképpen ilyenről szó sincs! :)
A dubstep történeti fejlődésének lépéseit régészeti módszerek nélkül, a YouTube jobb kezének elfogadásával fogjuk megtenni. A legskillesebb előadók legjobban sikerült alkotásai szépen sorbaszedve.






A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve


Ha hiszitek, ha nem a dubstep elmainstreamesedésének egyik kezdeményezője (még ha akaratlanul is) Britney Spears volt, a popkirálynő/hercegnő. Freakshow című számában tűnik fel először populáris körökben az a bizonyos wobble hang. 2009-ben Skream csinált félélmetesen ütös remixet a La Roux - In For The Kill című slágeréből. Állítsam azt, hogy ez jelentette az áttörést a szélesebb ismertség felé?!

Benga, Coki, Zinc, Chase & Status, Noisia és még sokan mások apróbb lépéseket tettek, hogy oda jussunk, ahol most vagyunk.

Talán a közeljövőben lesz szó a post-dubstep irányzatról, aminek legjelentősebb előadói között rengeteg kedvenccel találkozhatunk. Elég csak pár nevet említeni, mint például Mount Kimbie, James Blake, SBTRKT, Pangaea vagy Four Tet.



2011. november 5., szombat

napi kurvajó: Dusty Kid - Argia (Popof remix)

November 7-én érkezik Paolo Lodde aka Dusty Kid második nagy albuma Beyond That Hill néven. Az albumról egy számot már a megjelenés előtt közzétett a szerző. Az Argia Dusty minimaltechnos énjét domborítja ki. A szakma legnagyobb remixerei gyermeki boldogsággal vetették rá magukat az olasz szerző munkájára, elsők között Popof készített minőségi újragondolást az eredeti számból.

a remix:


az eredeti:



Kapcsolódó bejegyzések:

Dusty Kid karnyújtásnyira (2010.10.20., Győr, Club Vertigo)

2011. november 4., péntek

Ellen Allien & Apparat - Orchestra of Bubbles (2006)

Vajon mi születik abból, ha két, meglehetősen lassú és monoton számokkal dolgozó DJ összefog? Jelen esetben a lassú, halk, tehát nem különösen feltűnő, viszont annál nyugisabb ütemekkel dolgozó Ellen Allien (Ellen Fraatz), és a szintén hasonló, de még annál is köldögbámulósabb atmoszférát teremtő Apparat (Sascha Ring) kollaborációjáról van szó. Aki valami abszolúte feltűnést nélkülöző, 10-es pulzusszámú, szürke albumot várt, az nagyot fog lepődni, kurva nagyot (bár a Moderat példájából láthattuk, hogy ha Sascha a kaotikusabb, hip-hop ütemektől sem visszariadó Modeselektorral összefog, csodálatos dolog születik).
Az első szám ugyan még hozza a várható zenét, de ahogy a neve is sugallja (Turbo Dreams), azért van itt más is, pl. elektronikus gitárra hasonlító riffek. De mindegy, jön a második szám, ami egyszerűen csodálatosan szép, a Winampom szerint már 15-ször lejátszottam, ezzel első helyen szerepel (tudni kell rólam, hogy 3-nál többször ritkán hallgatok meg egy számot, mikor megismerem), be is linkelem:



Egy kicsit álmodozós a hangulat, persze, de az ütemek jobban kopognak, és úgy egyébként is, ezt nem vártuk, nem várhattuk. A következő szám is egy komorabb hangulatot fog meg, keményebb ütemekkel. És így tovább, néhol technósabb beütésekkel, összességében dinamikus és ritmusos számokkal. Mindegyik szám nagyon jó, és a maga módján egyedi. Párat ki is ragadnék, bár sokkal többel tenném:





Legutoljára pedig a másik kedvencem, ami sajnos nincs fenn youtube-on teljes egészében, és embeddelni sem lehet, de nem szabad kihagyni:
Floating Points - http://www.youtube.com/watch?v=2jmO__11hzY

napi kurvajó: Hősök - Szó fel 2 km. Deego & Siska Finuccsi

Nem rég ünnepelte a veszprémi Hősök kvartett trió fennállásának 10. évfordulóját. Szép, kerek szám, megsüvegelendő a srácok hiphop iránti elkötelezettsége. Tehettem volt a lent linkelt videót éppen klip premier cím alá is, mert friss ropogós főzetről van szó. Ecküék összeálltak Siska Finuccsival és Deegoval, majd megkezdődött a robot munka. A srácok addig-addig csiszolták, reszelték, fényezték a szerszámokat míg összeállt a legütősebb kombináció. Íme!





2011. november 3., csütörtök

álmodj ébren: Dusty Kid - Beyond That Hill

Szívre tett kézzel vagyok kénytelen bevallani, ezt a bejegyzést, már közel egy hónapja megírtam. Akkor kezdtek kiszivárogni Dusty Kid új albumáról az első hangfoszlányok. A Beyond That Hill hivatalos megjelenését Paolo Lodde november 7-ére tűzte ki, így azon a napon dughatjátok fületekbe először teljes egészében ezt a zenei katarzist. A tracklist Dusty korábbi dolgaihoz híven rövid, a számok hossza viszont ezzel fordítottan arányosan hosszú. A szardíniai Andrea Ferlinnel közösen futó Duoteque agysejtgyilkos monotonitását Dusty fütyürészős ravekalandozásokkal oldotta fel az A Raver's Diary albumon. Most pedig itt van ez a hanghullámokra rögzített csoda, amit kötelező együltőhelyetekben végigálmodozni.

Tracklist:
01. Nora Nights
02. Jknoussa
03. Argia
04. Chentu Mizas
05. Beyond that Hill
06. Polybolo
07. Cheyenne
08. That Hug


2011. november 1., kedd

Groundislava, glitch/IDM/hiphop háromszög

Tengerentúli előadó, a kaliforninai Groundislava bemutatásával szeretném bővíteni zenei látókörötöket. Célom néhány kellemes perc szerzése zenei motívumokkal alátámasztva. Egy nem túl trendi kinézetű amerikai srácról van szó, aki szerteágazó kreativitását zenei kreálmányaiban tökéletesíti a végletekig. Elsődleges alkotói köre a glitch-hiphop-IDM (intelligence dance music) stílusirányzatok képezte Bermuda-háromszörbe szorul be. A minták rendkívül változatosak, jól megfigyelhető az LA based Flying Lotus hitvallására építkezés. Eddigi egyetlen albuma idén, 2011-ben jelent meg szintén Groundislava címen. A továbbiakban erről szemezgetnék. A lemez zászlóshajója az Animal című track, mely alá elvont képi világot felvonultató klip is készült. Méltánytalanul kevés nézettsége bizonyítja a hallgatói réteg kis létszámát.


Számomra az album kedvenc száma, a Shlava című alkotás, melyben két underground előadó (Shlomo és JonWayne) működik közre. Bitang erős flowjú versszakok alatt irtózatosan húzós beat készült Groundislava komponálásával.


A Stealth River Mission című szám már egészen más hangzásokra épít, néhol gagyinak tűnő ütemek lendületesen váltakoznak egymással. Az alkotói szabadság teljes mértékben megmutatkozik, a stílus meghatározás okozta keretekben lévő ablakokat Groundislava megsemmisítő erejű ütéssel töri be.

A Young Lava tört ütemei már-már Amon Tobin-i magasságokba emelik az album dnb/glitch szekcióját, mégis visz bele egy kis harmóniát az előadó.

A Shlava melletti másik nagy kedvencem a korongról a Pregarning the Rapture, aminek a hangulata jól ötvözi a felszabadult játékosságot a gondterhes nyomasztó hangulat világgal.


Groundislava egyedi világába kevesen léptek eddig be, nem túlzottan ismertek alkotásai, pedig igazán jövőbemutató dolgokkal próbálkozik. Legyetek Ti is részesei ennek a feltérképezetlen kincses bánya expedíciónak!

2011. október 30., vasárnap

Fertőzés (Contagion) [2011]

A film kezdete tartalmaz minden irodalom órán tanult eposzi kelléket. Gondos pontossággal fedi fel a rendező, Steven Soderbergh a legfontosabb szereplőket és helyszíneket. Így a film megnézése után három nappal is azon gondolkodok, hogy vajon ki a főszereplő. A felszarvazott Matt Damon, aki a film korai szakaszában elveszti barátnőjét és nevelt gyermekét? A két karakter halálának bemutatása egészen naturalistára sikerült, ez az ábrázolás mód később a hollywoodi fogyaszthatóság jegyében aztán teljesen eltűnik. Talán Jude Law a főszereplő, aki a karakterének élesítését a sminkesek egy rossz első fog beépítésével kívánták elérni. Kibontakozásával tudatosult bennem, hogy mindenképpen írnom kell a filmről. Jude egy modern felfogású, szenzációhajhász bloggert alakít, aki mint később kiderül a nézettségért még hazudni is képes (nem, a Nem ma kezdtem sosem csinál ilyet!). Kissé Judás szerepében tündököl, aki a nagy pénzek/nézettség reményében eladja magát egyfajta hirdetőfelületnek. A vele folytatott párbeszédben hangzik el a film számomra legjobban tetsző mondata, még ha magához a storyhoz semmi köze sincs: "a blogolás nem újságírás, olyan mint a graffiti csak van benne vessző". Visszakanyarodva a főszereplő kilétének felfedéséhez tovább vizslatjuk a szereplőket és nem jutunk előre. Például Gwyneth Paltrow igen hamar meghal, elsőként viszi el a veszedelmes kór. Laurence Fishburne mindvégig abszolút jó arc, a fertőzés ügyi osztály vagy a jó ég tudja, hogy minek az egyik fejese, irányításával próbálja kutatni az amerikai állam a betegség kiváltó okát, lefolyását és majd később a védőoltások beadásának megszervezésével is ők foglalkoznak.

Jöjjön a story burkolt, spoilerek nélküli bemutatása. Hongkongban furcsa halálesetek történnek, később a világ többi pontján is. Ott, ahova utaznak a hongkongi személyekkel kapcsolatban állók. A halálesetek száma négyzetesen növekszik. 2, 4, 16, 256 és így tovább. Később kiderül, hogy van aki immunis rá (például Matt Damon), azt sosem tudjuk meg miért, jól jött volna valami genetikai okoskodás. A védőoltást egy San Francisco-i tudós csóka egészen hamar kifejleszti, később szomorú voltam karakterének háttérbe szorítása miatt. A védőoltások legyártása és mindenkinek beadása viszont időt vesz igénybe. Cca. 25 napon keresztül részletesebben követi nyomon a film a betegség okozta halálozások alakulását, illetve a bolygónkon kialakuló káoszt. Hollywood-i rendezésű filmekből már pontos teóriákat tudunk, hogy nyilván megindul a fosztogatás, az agresszió. Később 150. nap környékén pedig bejelenti az amcsi kormány, hogy indulhat az "oltogatás". Más kérdés, hogy aki eddig nem volt immunis ugyis meghalt már. Pontos adatra csak célozgatnak, dobálóznak 500 millió hallottal, de nyíltan nem mondják ki. Pedig engem csak ez érdekelne...
A sztori fő csapásvonalában semmi eget rengetőt ne várjatok, pedig lenne rá alkalom. Például amikor beadja magának az első tudós a kifejlesztett vakcinát és utána megcsókolja fertőzött apját, igazán wtf lett volna ha rögtön meg is hal. A film előzetesében vadul mutogatott hangár, ahol összegyűjtik a betegeket még csak jelenetet sem kap. A film vége aztán menetrendszerű happy end, már amennyire örülni lehet a föld lakosságának minden 12-14. emberének halála után.

A film azért igazán érdekes, mert akár a szomszédunk is lehetne meg is történhet. Nem az a fajta katasztrófa film, melyben egy cunami elönt egy éppen kitörő vulkán Manhattan tőszomszédságában. Tombolt már a H1N1, a SARS és most a MEV-1 okoz áldatlan állapotokat.



Abszolút pozitív élményekkel és véleménnyel távoztam a moziból. A filmzene (bár igazán csak az elején figyeltem rá) jól összeállított, a story és levezetése ha nem is egyedülálló, de pont annyi amennyi kell. 8/10